A tabletes játszóidőnek, akár homokórával is, határt kell szabni a gyereknél

Sokszor a szülő bele sem gondol, hogy mennyit árthat vele, ha engedi gyermekének, hogy az okostelefonon vagy a táblagépen játsszon. A kisgyermek élvezi, csendben van, a figyelme is le van kötve. A helyzet azonban ennél összetettebb.

„Az ötéves kor különösen érzékeny időszak, de egészen tíz-tizenkét éves korig a gyermekek idegrendszere kiemelten fogékony az újdonságokra, és ekkor még nincsenek olyan érzelmi szinten sem, mint az idősebb korosztály. Az óvodások szociálisan még éretlenek, meg kell tanulniuk, hogy a többi gyerekkel hogyan játsszanak együtt, hogyan viselkedjenek mások szempontját is figyelembe véve a játék során” – mondta a hirado.hu-nak Hegyi Dorottya gyermekpszichológus.

Ez öt-hat éves korra már nagyjából kialakul, és fontos része lesz a közösségbe való beilleszkedésnek, alkalmazkodásnak. Ha egy gyermek mindig csak a táblagépen, telefonon játszik, akkor az otthoni szociális ingerekből kimarad. Ennek hiánya jelentkezhet a társas kapcsolataiban – tette hozzá.

Habár látszólag a kisgyermeket kiválóan leköti egy ilyen digitális eszköz, az igazság az, hogy ha adódik valamilyen konfliktushelyzet a társas környezetben, készületlenül éri a gyermeket, akit kivontak a társas érintkezésből.

Nem a teljes megvonás a lényeg

A lényeg abban áll, hogy ha engedik játszani a szülők a gyermeket, annak mindig legyen valamilyen célja, legyen irányítva tartalmilag. Oda kell figyelni, hogy a kisgyermek ne böngészhessen szabadon az online világban, mert akár olyan tartalmakkal is találkozhat, ami nem neki való – hívta fel a figyelmet a szakértő.

Az internetet nem lehet manapság kiküszöbölni, hiszen a divat része, és a gyermeket kortársai akár azért is kiközösíthetik, mert nem ismer valamilyen internetes játékot vagy karaktert.

„Tehát nem arról van szó, hogy egyáltalán ne használják ezeket az eszközöket, hanem, hogy 

meg kell szabni a határokat”

– figyelmeztetett a pszichológus. Két-három éves korban semmiképpen, de leginkább ötéves korig ne adjunk a gyermek kezébe okostelefont, vagy táblagépet, öt-hat éves kortól pedig maximum fél órát használja az asztali gépen lévő, nem online fejlesztő játékokat.

Mivel az ennyi idős gyerekeknél az időfogalom még nem alakult ki, lehet akár homokórával mérni az időt, hogy mennyit játszhat.

A leglényegesebb, hogy a szülő a játék után próbálja meg feldolgozni a gyermekkel az élményt, beszéljék meg, például ha mesét nézett, hogy tetszett-e, mit látott.

Valóban árthatunk a gyermeknek?

„A meseolvasásánál van egy képi világ, ami a gyermekben kialakul, és így aktív a képzeleti tevékenység. Ha nézi a mesét, vagyis készen kapja az információkat, akkor ez blokkolódik, nem tudja elképzelni, passzív marad. Tehát ezeket a digitális tartalmakat semmiképp se a meseolvasás helyettesítésére alkalmazzuk” – fogalmazott Hegyi Dorottya.

Ez öt-hat éves korra már nagyjából kialakul, és fontos része lesz a közösségbe való beilleszkedésnek, alkalmazkodásnak. Ha egy gyermek mindig csak a táblagépen, telefonon játszik, akkor az otthoni szociális ingerekből kimarad. Ennek hiánya jelentkezhet a társas kapcsolataiban – tette hozzá.

Habár látszólag a kisgyermeket kiválóan leköti egy ilyen digitális eszköz, az igazság az, hogy ha adódik valamilyen konfliktushelyzet a társas környezetben, készületlenül éri a gyermeket, akit kivontak a társas érintkezésből.

Nem a teljes megvonás a lényeg

A lényeg abban áll, hogy ha engedik játszani a szülők a gyermeket, annak mindig legyen valamilyen célja, legyen irányítva tartalmilag. Oda kell figyelni, hogy a kisgyermek ne böngészhessen szabadon az online világban, mert akár olyan tartalmakkal is találkozhat, ami nem neki való – hívta fel a figyelmet a szakértő.

Az internetet nem lehet manapság kiküszöbölni, hiszen a divat része, és a gyermeket kortársai akár azért is kiközösíthetik, mert nem ismer valamilyen internetes játékot vagy karaktert.

„Tehát nem arról van szó, hogy egyáltalán ne használják ezeket az eszközöket, hanem, hogy

meg kell szabni a határokat”

– figyelmeztetett a pszichológus. Két-három éves korban semmiképpen, de leginkább ötéves korig ne adjunk a gyermek kezébe okostelefont, vagy táblagépet, öt-hat éves kortól pedig maximum fél órát használja az asztali gépen lévő, nem online fejlesztő játékokat.

Mivel az ennyi idős gyerekeknél az időfogalom még nem alakult ki, lehet akár homokórával mérni az időt, hogy mennyit játszhat.

A leglényegesebb, hogy a szülő a játék után próbálja meg feldolgozni a gyermekkel az élményt, beszéljék meg, például ha mesét nézett, hogy tetszett-e, mit látott.

Valóban árthatunk a gyermeknek?

„A meseolvasásánál van egy képi világ, ami a gyermekben kialakul, és így aktív a képzeleti tevékenység. Ha nézi a mesét, vagyis készen kapja az információkat, akkor ez blokkolódik, nem tudja elképzelni, passzív marad. Tehát ezeket a digitális tartalmakat semmiképp se a meseolvasás helyettesítésére alkalmazzuk” – fogalmazott Hegyi Dorottya.

Az időponton is nagy hangsúly van: alvás előtt nem tesz jót, ha vibráló ingerek érik a gyermeket, mert stimulálja az idegrendszerét, feszültté teszi. Tehát az nem jó stratégia, még iskolás korban sem, hogy úgy aludjon el a gyermek, hogy a táblagépen néz mesét vagy játszik.

Induló csoportok

Önismereti csoportfoglalkozások kiskamaszoknak és kamaszoknak a Hársfa Pszicho Műhely és Konzultációs Központban.

7-10 éveseknek: szociális kompetencia fejlesztő csoport,

14-17 éveseknek személyiség- és szociális készségfejlesztő öniemereti foglalkozások.

Kiknek ajánljuk?

Olyan fiataloknak, akik:

  • több barátra vágynak;
  • gyakran aggodalmaskodnak;
  • lazábbak, népszerűbbek szeretnének lenni;
  • elgondolkodnak azon, hogy merre tovább;
  • fantáziadúsabbak, ötletesebbek szeretnének lenni;
  • gyakran kerülnek konfliktusba másokkal;
  • hatékonyabban szeretnék kifejezni magukat.

A foglalkozások hetente lesznek 1 illetve másfél óra időtartamban.

Induló csoportjainkra jelentkezni lehet az info@pszichologusa.hu e-mail címen, vagy telefonon szakembereinknél.

Gyermekjáték dráma

Egy gyermekeknek szóló csoportos pszichológiai módszer, mely a mese és a dráma eszköztárát használja.


Azaz, szimbolikus formában  jeleníthetik meg és dolgozhatják fel a kisebbek és nagyobbak azokat a számukra bonyolult helyzeteket, nehézségeket, amikkel szembesülnek hétköznapi életük során.

A gyermekek azáltal, hogy új szerepekben próbálják ki magukat (akár állatok, mesehősök bőrébe bújva, vagy növények, tárgyak megszemélyesítőjeként), személyiségük olyan részeit bontakoztathatják ki, amit még nem volt alkalmuk kipróbálni, elnyomták magukban vagy a környezet nem támogatja. Ezáltal megbarátkozhatnak önmagukkal, megerősödhetnek sokszínűségükben, a mindennapokban pedig kiegyensúlyozottabbak lesznek, könnyebben tudják kezelni konfliktusaikat és jobban tudnak kapcsolatot teremteni a többiekkel.

A csoportos foglalkozás révén a gyermekek fejlődnek abban, hogy tudjanak alkalmazkodni egymáshoz és a közös szabályokhoz (amennyiben ebben van nehézségük), megérezve a bizalmat és elfogadást, mernek önmaguk lenni, szociális készségeik erősödnek.

Kinek a jelentkezését várjuk?

Gyermekjáték-dráma csoportokat indítunk az óvodás (5-7 éves), kisiskolás (6-10) és kiskamasz (10-14) korosztálynak egyaránt, a jelentkezők számától függően.

Hogyan lehet jelentkezni?

Telefonon tudunk időpontot egyeztetni (Hegyi Dorottya: 0620-8261349).

A kapcsolatfelvételt és időpontegyeztetést követően, amennyiben összeállt a csoportlétszám, először a szülőkkel beszélgetünk, majd a gyermekkel találkozunk. Ezután jelzünk vissza a szülőnek, mi is úgy látjuk-e, hogy gyermeke számára a legmegfelelőbb módszer a csoportos gyermekjáték-dráma.

Milyen egy csoport?

A csoportot mindig két felnőtt szakember vezeti, és általában 5-7 gyermek vesz részt. Ez azért különösen fontos, mert a gyermekjáték-drámában együtt játszunk a gyermekekkel, mi is beöltözünk, szereplőnek választhatnak. Így nemcsak levezényeljük a közös történet alakítását (akár rajzos, akár szóbeli formában), tartjuk az idői és szakmai kereteket, hanem velük együtt veszünk részt az érzelmi folymatban, amit a mese eljátszása jelent. Ehhez fontos a csoportvezetői szerepek spontán megosztása, több szakember összehangolt munkája. A gyerekek ezáltal biztonságban érzik magukat, bármilyen szerepet választanak is, és visszajelentést kaphatnak utólag a lelki történésekre vonatkozóan nemcsak egymástól, hanem résztvevőként tőlünk is.

Leggyakrabban azzal keresnek meg minket a szülők, hogy gyermekük:

  • visszahúzódó, lassan teremt kapcsolatot
  • túlságosan aktív, nem tudja betartani a szabályokat
  • nem tud beilleszkedni a közösségbe (pl. nem beszél felnőttek társaságában, nem eszik az óvodában, stb.)
  • nehezen fejezi ki magát szóban, nagyon játékos
  • nem tudja feldolgozni a családi életesményeket (válás, haláleset, betegség)
  • testi tüneteket produkál szervi ok nélkül (pl. rendszeres fejfájás, hasmenés)
  • nem problémás, de szeretnék fejleszteni spontaneitását és kreativitását.

Családterápia

A családterápia során a családban egy új kapcsolati-minőség létrehozására törekszünk.

Mit jelent ez? A családterápia módszere a kibernetikában is ismert rendszerelméleten alapul.  Eszerint az egész nem egyszerűen a részek összegeként értelmezendő, hanem egy új minőséget jelent. A család fogalmára lefordítva ez azt jelenti, hogy a rendszer a család, az alkotóelemek a családtagok. A családtagok között különböző, folyamatos interakciós minták zajlanak, melyek egy része kézzelfogható, tudatos, más részük viszont a kapcsolati minták megismerésén, ismétlődéseiken keresztül érhető tetten. Ez a nem kézzelfogható működés általában nagyobb hatást gyakorol a családtagokra, mint a látható, tetten érhető társa. A rendszer egésze egyensúlyi állapotra törekszik, épp ezért, ha egy alkotóelemben változás áll be, az hat a többi elem működésére is és megváltoztathatja az egész struktúrát.

A családterápia és párterápia középpontjában olyan interakciós, kommunikációs minták megértése és feltárása áll, melyek együttállása instabil egyensúlyi állapotot hoz létre növelve a résztvevők szenvedését. A terápia célja egy olyan új egyensúlyi állapot létrehozása, melyben mindenki jobban, felszabadultabban érezheti magát; olyan változás előidézése, mely az eddigi negatív eredményeket hozó megoldási kísérletekkel ellentétben tényleges változást hoz.

A terápiát a „több szem többet lát” elve alapján ketten végzik alkalmanként egy egész munkacsoportot is bevonva. Elengedhetetlen rögzítő eszközök a kamera vagy diktafon, melyek segítségével a tapasztaltak újra áttekinthetők növelve a beavatkozás hatékonyságát.

Milyen egy konzultációs helyzet?

A nehézséget jelentő helyzet összes résztvevőjének jelenlétében történnek a beszélgetések megállapodás szerint heti, kétheti rendszerességgel, 1 vagy másfél órában körülbelül 8 vagy annál több alkalommal szükség szerint. Az összes érintett családtag részvétele valamint az üléseken feladott családi”házi feladatok” elkészítése minden alkalommal fontos és elengedhetetlen feltétele a folyamat hatékonyságának. A terápiás folyamat rövid távú, általában fél évnél nem hosszabb időtartamot ölel fel, persze ez is az adott helyzettől függ.

Gyakori felmerülő helyzetek:

Párkapcsolati konfliktus esetén:

  • kommunikációs elakadások
  • az elköteleződés nehézségei a különböző életciklusokban( házasodni vagy nem házasodni, gyermekkel vagy gyermek nélkül, párhuzamos kapcsolatok)
  • szexuális élet problémái
  • válás mediálása
  • kulturális, értékrendbeli, nevelési elvek terén tapasztalt különbségek

Család esetén:

  • evészavaros családtag a családban
  • nehezen kezelhető gyermek, serdülő fiatal a családban
  • szobatisztaságát elvesztő 6 év feletti gyermek a családban
  • testvérek közötti konfliktusok
  • befolyásoló nagyszülők (saját, anyós, após)
  • mozaik családok nehézségei ( korábbi kapcsolatokból született gyermekek együttélése, a nevelő és vérszerinti szülők nehézségei)
  • örökbefogadott gyermek a családban
  • a gyermekét egyedül nevelő szülő és gyermeke kapcsolati nehézségei

Gyermekpszichológus

 Tekintse meg videóinkat is a gyerekterápiáról: 1.rész2.rész !

Segíthet, akkor, ha gyermeke viselkedése megváltozik, s hátterében  érzelmi problémákra lehet következtetni.  
Érdemes lehet a magányos küzdelem helyett külső segítséget igénybe venni, így új szempontokhoz jutva, a probléma másfajta megközelítésével megszüntethető a kialakult „rossz egyensúly”, és helyreállíthatóak a harmonikus, fejlődést elősegítő körülmények a gyermek, a szülő és a család életében.
A „látványos”, a gyermek és/vagy a környezete számára komolyan megterhelő tüneteken kívül olykor a legfelelősségteljesebb szülőben (sőt, leginkább bennük) is támadhatnak aggodalmak, állhatnak értetlenül gyermekük bizonyos megnyilvánulásai előtt. Ilyen esetekben is érdemes megfontolni a gyermekpszichológussal való konzultációt, a kételyek eloszlatása és annak tisztázása érdekében, hogy a problémásnak vélt viselkedés a fejlődés velejárója, életkori sajátosság-e, vagy esetleg komplexebb beavatkozást igényel.
A gyermekpszichológus továbbá hatékony segítséget nyújthat óvodai vagy iskolai beilleszkedési problémák, a környezethez, illetve a változásokhoz való alkalmazkodás nehezítettsége esetén is.

Hogyan segít a gyermekpszichológus?

A szülők számára lehetőség van arra, hogy felmerülő kérdéseik, problémáik kapcsán rendelőnkben egy, vagy több alkalomból álló konzultáción, igény szerint nevelési tanácsadáson vegyenek részt.
A gyermekek pszichológiai vizsgálatát, a velük való foglalkozást is minden esetben szülőkonzultációval összekötve végezzük.
A gyermekekkel való munka során alkalmazott eszközök illeszkednek az életkori sajátosságokhoz és a gyermekekre jellemző kifejezésmódhoz. A pszichológus új szereplőként jelenik meg a gyermek életében, a vele való kapcsolat kialakítása, formálódása a diagnózishoz hasznos támpontokat nyújt, a nyugodt és elfogadó légkör pedig a probléma kezelését és a szükséges készségek kibontakoztatását is elősegíti.

Keretek, módszerek:

  • egyéni pszichológiai foglalkozás
  • csoportos foglalkozások
  • szülő-gyermek konzultáció
  • szülőkonzultáció
  • családterápia

Leggyakrabban felmerülő kérdések, problémák:

  • nevelési kérdések
  • szorongásos tünetek (pl. körömrágás)
  • érzelmi nehézségek (pl. visszahúzódás, lehangoltság)
  • magatartásproblémák (pl. túlzott agresszió)
  • beilleszkedési és kapcsolatteremtési nehézségek
  • evés, alvás, szobatisztaság problémái
  • dadogás
  • teljesítményproblémák
  • család életében bekövetkezett változásokhoz való alkalmazkodás nehézségei (pl. testvérféltékenység, válás, haláleset)
  • pszichoszomatikus tünetek

Lelki probléma kezelése

Tekintse meg videón is bemutatkozásunkat, ide kattintva! 

A pszichológia eszköztárával, gyógyszer nélkül segítünk bármely korosztálynak.

Hasonlóan, ahogy a hársfa virága is gyógyító erővel bír. Egyes mitológiák szerint a hárs a gyermekek, felnőttek, minden élőlény védelmezője.

Műhelyünket egy a múlt század közepén működő családorvosi rendelőben hoztuk létre, 2013-ban. Fontosnak tartjuk a hagyományt és a megújulást, hogy felmenőink örökségét úgy őrizzük meg, ahogyan saját személyiségünknek az a legjobb. Felnőtt klienseinknek segítünk abban, hogy megtalálják saját, személyes értékeiket, a legfőbb céljaik megvalósításához vezető utat. A több generáció egymásra hatása fontos számunkra a családterápiák és a gyermek-pszichológiai konzultációk során is.

Többféle módszerrel támogatjuk a különböző korosztályokat, egyéni és csoportos formában. A gyermek-pszichológiai konzultáció során egyénileg foglalkozunk kicsikkel vagy kamaszokkal, a szülőkkel együttműködve. A gyerekjáték-dráma is ennek a korosztálynak ajánlott, csoportos formában. Pszihodráma csoportokat felnőtteknek is tartunk, akárcsak egyéni konzultációt. Az egész családdal együtt is tudunk foglalkozni, a probléma jellegétől függően, családterápia vagy párterápia formájában.

Pszichodráma

A szó első hallása talán ijesztő, valami megrázóra gondol az ember, még hozzá a lelkünkkel kapcsolatban.

A pszichodráma során valóban lelki tartalmainkkal foglalkozunk, de a dráma itt a szerep-, színjátszás eszközeit takarja. Vagyis, egy-egy megterhelő élethelyzetet, konfliktust annak eljátszásával, a csoporttársak bevonásával megjelenít a főszereplő (protagonista), és a játék vezetőjének segítségével új megoldás születik, kimondódnak olyan érzések, gondolatok, ami az adott helyzetben nem történhetett meg, vagy akár egy régebbi, egyermekkori konfliktus is eszünkbe juthat, aminek mintáját egész addigi életünkben hordoztuk. Ezek felszínre kerülése segít elakadásaink oldásában.

Kik jelentkezhetnek?

Pszichodráma önismereti csoportba bárki jelentkezhet (az adott korosztálynak meghirdetettbe, felnőttnél 21-től bármeddig), végzettsétől, nemtől függetlenül. Nem kell hozzá színészi tehetség. Azt azonban fontos tudni, hogy nem terápiás csoportról van szó, akinek már az életvitelében súlyosan akadályozó lelki problémája van, az első interjút követően születik további javaslat támogatására.

Hogyan lehet jelentkezni?

A megadott elérhetőségen való bejelentkezés után egyezetetünk egy időpontot első interúra. Az első interjún csak a jelentkező és a leendő csoportvezetők vannak jelen. Kölcsönösen megismerjük egymást, amennyire lehet az elmondásokból a pszichodráma módszerét, a foglakozások kereteit, feltételét.

Milyen egy csoport?

Egy felnőtt önsimereti pszichodráma csoporton teljesen különböző korú, végzettségű tagok vannak. Általában a létszám 8-15 fő. Az első alkalom végén kell elkötelezödni a csoport folytatásáról, azután azonban már a jelenlét kötelező. Miután a csoport bezárul, új tagokat sem tudunk már felvenni.

Leggyakrabban felmerülő témák:

  • Szeretném a kezembe venni életem irányítását
  • Lezáratlan kapcsolatok
  • Gyász feldolgozás
  • Megváltozott az életem, mit kezdjek vele
  • Nem is tudom, mi érdekel igazán
  • Elveszettnek érzem magam